A magyar régiségtan úttörője, Rómer Flóris már az 1850-es években, elromosodásának  első évtizedében felismerte a vár jelentőségét. Bár elsődleges célja  a Bakony ilyen jellegű értékének felkutatása és megörökítése volt, átrándult Csókakőre is, és megkísérelte a vár alaprajzának papírra vetését. Ez sajnos nem maradt ránk, csupán elkészültének tényét ismerjük.

A hazai nagyközönség számára a vár külső képe az ország akkori vezető hetilapja a Vasárnapi Újság 1864 évfolyamában megjelent metszet alapján lett ismert. 1885-ben Könyök József, a magyar várkutatás megteremtője látogatott Csókakőre. A látottakról leírást, az akkor még viszonylagos épségben álló főfalakról alaprajzot, távlati képéről pedig vázlatot készített (ábrázolásai sok tekintetben tévesek).

Az első tudományos igényű feldolgozásnak Csernó Géza 1897-ben készült kiváló minőségű felmérése tekinthető  Csókakővárról, melynek anyagát Nácz József is felhasználta illusztrációként  a Vértes történelmi  műemlékeit ismertető Archaeológiai Közlemények 1899. évi kötetében.

                                                   

                                                                                     Csókakővár alaprajza 1897

 

Fejér megye mindmáig legnagyobb történésze Károly János székesfehérvári prépost is, több korszakos jelentőségű tanulmányban tesz említést Csókakő váráról, mint közép-európai léptékű nevezetességről.

A 19.század végi felbuzdulást -sajnos- hosszú felejtés követte: 1953-ban került csak sor a vár műemlékké nyilvánítására. Ennek logikus  folytatásaként jelent meg Fitz Jenő 1956-ban  történeti-régészeti kis monográfiája.

Biztató jövőt ígért, hogy 1958-tól a székesfehérvári Szent István Király Múzeum a műemléki hatóságokkal együttműködve megkezdte a várrekonstrukció előkészítését, amit 1960 és 1962 között nagy kiterjedésű, intenzív feltárások és régészleges helyreállítások követtek, Fitz Jenő, Rosner Gyula és Kralovánszky Alán régészek, és Papp Imre tervező közreműködésével. A jeles kutatók 1963-64-ben új feladatot kaptak (a római Gorsium /Tác/ feltárása). A további munkálatok Csókakőn abbamaradtak, a magára maradt romok pusztulása folytatódott, sőt felgyorsult.

Az 1990-es évekre a vár végveszélybe került. A romok már nem is voltak látogathatók,  állandó balesetveszély forrásává vált a vár.

     
                                                             A vár a felújítás előtt

A reménytelennek tűnő állapotokat –váratlanul- egy kis írás lendítette ki a holtpontról. Fülöp Gyula régésznek a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatójának a Fejér Megyei Hírlap (1995. január 14.) a csókakői vár áldatlan állapotáról és körülményeiről megjelent  és megmentésére széles körű összefogást sürgető cikke programadónak bizonyult.

 

A vár kutatása és feltárása időrendi sorrendben:

 

1996-ban az OMVH 3,5 MILLIÓ Ft-ot fordított a vár állagmegóvására, a kaputorony még álló D-i falának megerősítésére,

1  2

 a fal hiányok pótlására a mellvéd fal 22 m hosszúságában és a K-i falszakasz megerősítésére.
 
1997-ben nagyszabású régészeti feltárások kezdődtek meg a várban Dr. Hatházi Gábor a Fejér megyei Múzeum munkatársa vezetésével.
Folytatódott az állagmegóvás, a fellegvár D-i és K-i falának megerősítése a ciszterna feltárása. Mintegy 4,7 millió Ft-ot fordítottak megóvásra és feltárásra.

3

1998-ban folytatódott a régészeti feltárás a felsővárban és a barbakánban. Kiegészültek ill. felépültek a barbakán falai.

4   5

A régészeti feltárás során kibontották a farkasvermet, a kaputornyot, a talált leleteket elszállították restaurálásra.
Folytatódott az alsó vár D-i és K-i falainak megerősítése állagmegóvása.

6

 Az állagmegóvásra és rekonstruálásra 14 millió Ft-ot fordítottak.

1999-ben folytatódott a régészeti munka a felsővárban, az öregtorony alapjainak feltárása, a kápolna régészeti felmérése megkezdődött. Befejeződött a felsővár K-i falának kiegészítése, állagmegóvása.

7

2000-ben a felsővár régészeti kutatása gyakorlatilag befejeződött. Tervek készültek az É-i és Ny-i falszakaszok felépítésére a ciszterna valamint a középső várudvar restaurálására. Megtörtént a ciszterna falainak konzerválása a további pusztulás meg akadályozása végett.
Megerősítésre került a palota épület alapozása és az ÉK-i falszakasz megerősítése befejeződött.

8

2001-ben a helyreállítási és építési munkák jelentősen csúsztak (kivitelezői jogviták) és az őszi korai fagyok matt nem is haladtak. Az állagmegóvásra szánt pénzt (7 millió Ft) a következő évre vitték át.

2002-ben folytatódtak a felsővárban az állagmegóvási és felújítási, valamint építési munkálatok. Megkezdődött az öregtorony és a ciszterna felépítése rekonstruálása az É–i falszakasszal együtt.

9

A felújításra 22 millió Ft állt rendelkezésre.

2003-ban befejeződött a ciszterna felépítése és az öregtorony falszintje elérte a felső vár szintjét, a műszaki átadásra július 14-én került sor. Elkészült a fellegvár és kápolna régészeti dokumentációja, melyek alapján készülnek a fellegvár építési tervei.

10

2004-ben a tervezett régészeti és állagmegóvási munkálatok elmaradtak a várban.

2005-ben folytatódott az öregtorony építése a tervek szerint és október 27-én megtörtént a műszaki átadás. A költségek közel 14 millió Ft-ot tettek ki.

11

2006-ban folytatódtak a felsővárban az állagmegóvási, felújítási, valamint építési munkálatok. Elkészült az öregtoronyba vezető falépcső, valamint befejeződött a D-i falszakasz kiegészítése.

12

Lépcső készült a kápolnától a fellegvárig, az alsó 4 fok kőből a többi 24 fok tölgyfából. Megkezdődött a kápolna lépcső felöli (K-i) falának felépítése, valamint az É-i fal kiegészítése. Az É-i falban szentélyt megvilágító kő ablakkeret került elő. A Várbarátok a kápolna felújítási tervének módosítását kezdeményezték (teljes lefedés).

13  14

2007-ben befejeződött a felsővár NY-i falának kiegészítése. Megkezdődött a kaputorony és környékének régészeti feltárása.

15  16

A várbarátok aktív munkával több, mint 350 m3 földdel töltötték fel a felsővár udvarát.

17

2008-ban folytatódott az alsóvár régészeti feltárása, a kaputorony falszoros feltárásával. Előkerült több cserépedény töredék, valamint a 15. századi járószint (kövezett padló).

Film a feltárásról és a tervekről dr. Hatházi Gábor régész előadásával:

A felsővárban felújításra került a ciszterna és a várudvar zúzott bazalt borítást kapott.

2009-ben pályázatból nyert pénzből elkészült a fesővárban a palota szárny alsó falazata, szeptember 14-én volt a műszaki átadás. A várbarátok szorgos munkával biztosították a falazáshoz szükséges köveket és töltötték fel a palota járószitjét. A felsővár egy rövid falszakasz kivételével körbefalazott.

2010-ben régészeti feltárás nem volt. A várbarátok folytatták a vár tisztítását és karbantartását, a kövek összehordását. Eközben egy díszesen faragott henger alakú zárókövet találtak.

2011-ben régészeti feltárás nem volt. A várbarátok folytatták a vár tisztítását és karbantartását.

2012-ben folytatódott a vár felújítása, több mint 50 millió forintból megvalósult a kaputorony teljes rekonstrukciója.

2013-ban folytatódott a vár felújítása, megkezdődött a várkápolna rekonstrukciója.

2014-ben folytatódott az alsóvár régészeti feltárása, valamint befejeződött és átadásra került a kápolna.

2015-ben folytatódott az alsóvár régészeti feltárása, valamint befejeződött és átadásra került az ágyúállás, valamint a lépcső a kápolnához és a felsővárhoz.